KANNABISZ AZ AUTIZMUS KEZELÉSÉBEN

KANNABISZ AZ AUTIZMUS KEZELÉSÉBEN

AUTIZMUS ÉS AZ AUTISZTIKUS SPEKTRUM

Az Autizmus Alapítvány megfogalmazásai alapján

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak..

Különböző formáit egységes kórképként, ‘autisztikus spektrumzavarként’, illetve ‘pervazív fejlődési zavarok’ csoportjaként definiálja a modern szakirodalom. Gyakoriságát  jelenleg 0,5%-ra becsüljük a teljes populációban, de a gyakoriság növekszik. A családtagokkal együtt ez a lakosság 1-1,5%-os közvetlen és közvetett érintettségét jelenti. Az állapot leírása viszonylag késői volt, emiatt az ellátás megszervezése elmarad a többi fogyatékos területekétől, bár óriási fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben. Megfelelő speciális módszerekkel igen jó eredmények érhetők el (az egyén szintjén) a nehézségek kompenzálásában és a szociális beilleszkedésben és az eredmény jobb a korábban elkezdett kezeléseknél.

Súlyos zavar vagy speciális nehézség, furcsa jellemzők amely a következőkben nyilvánulhat meg:

- a társas kapcsolatokban: pl. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés, egyoldalú interakció;
- a kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd hiánya, a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása;
- az érdeklődés, aktivitás és játék területén: pl. szokatlan, sztereotip, repetitív tevékenységek, hobbik;
- a gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban, pl.: ragaszkodás az állandósághoz, a megszokotthoz;
- a mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás;
- az érzékelés-észlelés területén. pl. csökkent fájdalomérzés.

A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 típusosan autizmussal élő gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.

Az autizmus fogalma

Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), és általában fogyatékos állapothoz vezet. Az autizmussal élő gyermekek csoportjába soroljuk mindazokat az autisztikus állapotban lévő, vagy korszerű kifejezéssel az autisztikus spektrum zavarba (autism spectrum disorder, ASD) tartozó gyermekeket.

A gyakorlatban különböző, orvosi szempontból az ún. pervazív fejlődési zavarok közé sorolt diagnózisuk van, mint például gyermekkori autizmus, atípusos autizmus vagy Asperger-szindróma, akikről közös szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából, így pedagógiai szempontból is egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos nevelési megközelítésre van szükségük.

Egyértelmű, hogy az autizmus a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható állapot, amely különböző, agyi fejlődési és működészavart okozó organikus tényezők hatására jöhet létre. Okai között, amelyek nem teljesen tisztázottak, elsősorban genetikai és az idegrendszert károsító hatásokat, esetleg azok interakcióit feltételezik.

A genetikus meghatározottság igen erős. Ezt jól mutatja például az a tény, hogy az autizmussal élő gyermekek testvérei között az átlagosnál ötvenszer gyakoribb, 2,7% az autizmus megjelenése.

Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően a klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében.

A hagyományos felfogással szemben az autizmust nem betegségnek, nem elmebetegségnek (pszichózis) tartjuk, hanem a fejlődés olyan zavarának, amely minőségében és mennyiségében is eltér a normál fejlődéstől, és az esetek többségében fogyatékos állapothoz vezet. Ennek megfelelően orvosi értelemben nem gyógyítható. A várható élettartamot az autizmus nem befolyásolja.

A klinikai kép sokféle lehet, a jellegzetes tünetek közül bármelyik hiányozhat, a viselkedésben megmutatkozó fő tünetek azonban, amelyek a diagnózis alapjául is szolgálnak, azonos funkció-területen jelentkeznek:

1. A korai kezdet jellemző

Valószínűleg típusos esetben az állapot veleszületett, de értékelhető tüneteket csak 1,5 éves kor után találunk, mert ekkor jelennének meg a normális fejlődés során az autizmusban érintett és mai módszereinkkel már vizsgálható funkciók.

2. Minőségi károsodás és általános elmaradás három területen:

  1. a) a reciprok (kölcsönösséget igénylő) szociális interakciókban (a metakommunikáció, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában, a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, élmények kölcsönös megosztás stb.);
  2. b) a kommunikációban (beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használat, pl. társalgás fenntartására, illetve nem beszélő gyermeknél kompenzációra való törekvés más eszközökkel, a beszéd metakommunikatív oldala, mint ritmus, hangsúly, intonáció stb.) és a játékban (változatos és spontán szerep-, illetve imitatív játék); valamint
  3. c) a rugalmas viselkedés-szervezés területén (pl. sztereotip, repetitív, (azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő), illetve azonossághoz való ragaszkodást tükröző tünetek).

A tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak.

Kisgyermekkorban a beszéd fejlődésének zavara (olykor visszafejlődés), magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely ebben a korban főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás), illetve a szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése) a jellemzőek.

Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető fogyatékossága (nem teremt vagy kezdeményez kapcsolatot, a szülőkkel is csak szükségletei kielégítésére, a társakat figyelmen kívül hagyhatja, átgázol rajtuk, fél tőlük, agresszív, idegenekkel gátlástalanul elfogadó vagy kedves, a veszélyeket nem ismeri fel, stb.).

A környező világ megismerésének zavara, a kommunikáció lehetetlenségét is okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen, vásárlás közben, közlekedés során, várakozáskor.

Jobb értelmű gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés már nem szenzoros ingerekre irányul, hanem szociális tartalommal nem bíró, vagy funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra, érdeklődési körökre: pl. térképek, közlekedés, járművek, országok és fővárosok, lakcímek, és gyakori a zene szeretete.

A tünetekből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összeset, és súlyosságuk is igen változó lehet. A régebben abszolút diagnosztikus kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autizmussal élőknél fordul elő. (A jellemző tünet a szemkontaktus gyenge, a szociális funkció szempontjából fogyatékos használata, pl. bámulás).

A diagnózis a gyakorlatban a lehetséges 18 hónapos kornál általában jóval később születik meg, az ellátó rendszer és a szakemberképzés hiányosságai miatt. Az iskoláskorig vagy még tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válik, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka az autizmussal élő fiatalok esetében benyúlik a felnőttkorba, így sohasem túl késő a fejlesztést elkezdeni.

Segíthet a CBD az autizmus kezelésében?

Az autizmus kihívást jelent a farmakológiában, mivel nincs ismert oka. Az autizmust genetikai tényezők, környezeti tényezők vagy ezek kombinációi okozhatják. A mögöttes okoktól függően a tünetek súlyossága egy spektrumon terjed, ez az autizmus spektrumzavarként (ASD) való besorolásához vezet.

Egy 2013-as kutatás azt mutatta hogy, az endokannabinoid rendszer CB2 receptora egy potenciális terápiás célja lehet egyes gyógyszereknek melyek enyhíthetik az autizmus bizonyos tüneteit.

A Stanford Egyetem által 2013-ban végzett kutatás szerint az endokannabinoid rendszerben történő „kommunikációs zavarok” hozzájárulhatnak az autizmus kórfejlődéséhez. Egereken végzett kutatások azt is kimutatták, hogy kapcsolat van az úgynevezett törékeny X szindróma – ami az autizmus egyik kockázati tényezője – és az endokannabinoid rendszer között.

Thalia Michelle először 2014-ben hallott a kannabiszról mint kezelési lehetőségről fia autizmusára. A fia, Lance most CBD olajat használ, amelynek kevesebb mint 0.3%-os THC tartalma van, és jelentős eredményeket ért el. Az agressziója 85%-kal csökkent, és a dühkitörései – amelyek korábban órákig is eltartottak – most már sokkal kezelhetőbb ideig 5-10 percig tartanak csak. Ennek eredményeként sokat javult életminőségük. Lance és szülei csak egyetlen példa azok közül a családok közül  – az utóbbi időben számuk egyre gyorsabban nő –, akik megtapasztalták, hogy milyen sikerek érhetőek el az ASD kezelésében kannabisszal. Ezt az érdeklődést bizonyítja az olyan szervezetek felemelkedése, mint az Anyák Támogatják az Orvosi Kannabiszt Autizmusra (Mothers Advocating Medical Marijuana for Autism - MAMMA ). Michelle társalapítója a MAMMA-nak, és jelenleg ő az érdekképviselet és irányelvi igazgató. Ennek a szervezetnek most már 12 ága van különböző államokban az USA-ban.

Egy tanulmány szerint, amelyet 2017 júniusában tettek közzé, az endokannabinoid rendszernek (EKR) szerepe lehet az ideggyulladás szabályozásában, amely az ASD fontos eleme. Az endokannabinoid rendszer egy biológiai rendszer, amelyet a kannabisz származékok is aktiválnak az endogén (azaz a szervezetben termelődő) kannabiniod vegyületek mellett. Számos tanulmány szerint ennek a rendszernek terápiás értéke lehet autizmus esetében. Egy tanulmány rávilágít, hogy az EKR modulálása megakadályozhatja vagy késleltetheti az ASD előrehaladását.

A Zelda Therapeutics Ltd (ASX: ZLD) egy autizmust megfigyelő tanulmányt támogatott 2017-ben  Chilében. A kutatás keretében orvosi kannabisz kivonatok, autizmus alapvető tüneteire kifejtett hatását vizsgáltak. Ezek olyan kivonatok voltak, amelyeket a Zelda klinikai vizsgálatokra tervez továbbvinni. A vizsgálatban résztvevő betegeket legalább 12 héten keresztül kezelték és elektroenkefalogram (EEG), neuropszichológiai analízis, valamint metabolizmus és genetikai vizsgálatok alapján vizsgálták. A vizsgálatba résztvevő betegek nem reagáltak jól a hagyományos kezelésekre. A kannabisz kivonatokkal kezelt betegek 71,4%-a jelentős javulást mutatott legalább egy alapvető tünetet illetően, mint a társadalmi, beszéd vagy ismétlődő viselkedés, továbbá 66,7%-uk jelentős általános javulást mutatott. A kísérletet a komoly szaktekintélyű neurológus, Dr. Gisela Kuester, az autizmus diagnózisára és kezelésére szakosodott vezető klinikus vezette.

2018-ban a  Neurology folyóiratban közzétett izraeli tanulmány a kannabiszolaj terápia hatását vizsgálta az autisztikus spektrumzavaros gyermekeknél. Dr. Adi Aran a jeruzsálemi Shaare Zedek Kórház gyermekgyógyászati neurológiai osztályának vezetője szerint a nagy koncentrációjú CBD-vel  kezelt gyerekek 80%-ának javult az állapota. A vizsgálatban résztvevő 60, átlagéletkoruk szerint 12 éves gyermek állapota a hagyományos gyógyszeres kezeléssel nem javult. A gyerekeket 7 hónapon át 20%-os CBD és 1%-os THC koncentrációjú kannabiszolajjal kezelték. A kezelési folyamat végén a szülők kérdőíven értékelték gyermekeik állapotának változását. A kérdések között szerepelt, hogy vettek-e észre változást a gyerekek viselkedésében, szorongásaik mértékében vagy kommunikációs képességeikben. A szülők 80%-a jelezte, hogy csökkent gyermeke problémás viselkedése, 60%-uk pedig jelentős változásról számolt be. A tanulmány szerint a gyerekek 50%-ának javult a kommunikációs szintje, 40%-nak pedig csökkentek a szorongásos tünetei.

Egy 2019-es izraeli tanulmány szerint, az ASD-vel élő gyermekek alacsonyabb endokannabinoid szinteket mutatnak. Az endokannabinoid rendszer ( EKR ), a rendeltésszerűen és megfelelő gyorsasággal működő idegrendszer egyik fő szabályozója – magyarázzák a szerzők, azzal folytatva, hogy néhány ilyen modellben az EKR aktiválása csökkentette az autizmus okozta szociális viselkedés zavarait. A vizsgálatban az AEA, a PEA és az OEA endokannabinoidok csökkent szérumkoncentrációját találták autizmussal diagnosztizált fiataloknál. A szerzők azt állítják, hogy további vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy a vérben mérhető endokannabinoid koncentráció megbízhatóan használhatók-e  - azaz korrelállnak e – az autizmus súlyosságának, típusának a meghatározására, és hogy a vérben mérhető koncenrráció csökkenése esetén vajon hasonlóan csökken e az andokannabinoid koncentráció az agyban is, amint azt már állatmodellekben igazolták. Egy másik izraeli tanulmány már ebben az évben talált bizonyítékot arra nézve, hogy a kannabisz csökkentheti az autizmussal diagnosztizált gyermekek tüneteinek erősségét és javíthatja életminőségüket. Bár az eredmények ígéretesek, a szerzők megjegyzik, hogy sokkal több kutatásra van szükség a korreláció meghatározásához és a részletes magyarázat feltárásához.

help-g.png

A cikk fordítása a RAMHEMP tulajdona. Másolása, felhasználása kizárólag a RAMHEMP írásos engedélyével lehetséges.
Kérünk hogy jelezd, ha a cikkel kapcsolatban kiegészítéssel szeretnél élni, vagy megjegyzésed van.


andras-s.png A cikket lektorálta Dr. Vucskits András Valentin

Forrás:

 http://www.lifewithcannabis.com/index.php?threads/marijuana-and-autism.8332/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28973916

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5535348/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23585028

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3663050/

https://www.proactiveinvestors.com.au/companies/news/184098/zelda-therapeutics-demonstrates-successful-results-treating-autism-with-medicinal-cannabis-184098.html

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/30728928/

https://leaderpost.com/cannabis-health/study-says-children-with-autism-spectrum-disorder-have-lower-circulating-endocannabinoid-levels/wcm/fa87861c-a5be-4c08-8fb2-343dec0a46c1

https://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/249591

https://n.neurology.org/content/90/15_Supplement/P3.318